A gyakorlás során, amire célzottan figyelni szükséges ahhoz, hogy a gyakorlatokat jól hajtsuk végre.

I. Testtartás:

1.  Mindkét talp egyenletesen nyomja a talajt, a talp közepén és a sarkunk hátulján középen. Próbáljuk érezni hogy gyökerek nőttek ki a talpunkból.
2.  Térdeink legyenek egyenesek, de ne feszesek.
3.  Csípőnket billentsük magunk alá úgy, hogy a háti csigolyák minél egyenesebben álljanak. Ekkor a derék szükségképpen ellazul, és a medenceövbe süllyed.Így a tartás szilárd alapot biztosít a mozgások számára.
4.  Vállak lazák és párhuzamosak, karok lágyan a test mellett.
5.  Fejünket mintha egy vékony zsinóron húznák felfelé, nyakcsigolyáink legyenek a lehető legegyenesebbek. Ehhez állunkat lágyan hátra kell húznunk. Ha a fej ellazult, és egy vonalban van a nyakkal meg a háttal, a szervezet finom energiái szabadon áramolhatnak.

Ez az alapállás legyen mozgásunk kiindulópontja.

II. Mikor elkezdjük a mozgást, az egész a lábfejtől áramlik felfelé  a lábszárakon a csípő irányításával, hogy a kéz ujjain érjen véget. A mozgást a csípő szabályozza, s forgáspontja az alsó tan-tien.

III. A jint és jangot fedezzük fel a mozgásban. Ez a szimbólum minden mozdulatban megtalálható, illetve a kettősség: szilárd-üres, feszes-lágy, nyitott-zárt, belégzés-kilégzés, lényeges-lényegtelen. Úgy lépjünk előre, mint egy macska, lágyan és puhán és a karok kövessék a csípőből indított mozgást, majd a tekintet a kezeket. Az egész test spirálisan mozogjon.

IV. A vállak tartása nagyon fontos. Egészen lazáknak kell lenni, hogy a Chí áramlása töretlen legyen. A könyököknek mindig lazán kellenek lógni, hogy a felső testben ne rekedjen meg az energia. Ettől az egész mozgás könnyedebb, természetesebb. 

V. Célszerű mozgásunkat a lágyan áramló folyóhoz hasonlítani és elképzelni, hogy mi ugyanígy lágyan, lassan áramlunk előrefelé.A tajcsi szakadatlan áramlása egységet teremt önmagunkkal és a külvilággal. Feloldódnak az energia csatornák blokádjai, meleg érzetek töltik fel a testünket, egész euforikus érzeteket élhetünk át.

VI. Mivel a kínaiak képekben gondolkodnak, és a mozgások jelentései is szép képek, mi is próbáljuk olyan képekhez hasonlítani a mozgásunkat, amik jó érzésekkel töltenek el minket.

VII. Amikor az elme meghatározott célra irányul, az energia a nyomában jár, s megvalósul test-lélek- szellem összhangja.Ebben a tökéletes harmóniában előtérbe kerül a taichi spirituális oldala.

VIII. Minél lassabban tudjuk végrehajtani és a ki és belégzéssel összhangba hozni a gyakorlatokat, annál jobban elcsitul az elménk, annál jobban tudunk egyesülni az Univerzum energiáival és kerülünk egyensúlyba önmagunkkal és a külvilággal. Ráérezhetünk  hogy a taichi tudatos, mozgásos meditáció.